Nyafogok, vagy csak...

2011. 01. 24. Már nyafogni se nagyon megy. A helyzet nem változik sokat, kezdek mérges lenni, de nagyon...

 2010. november 23

Csak a gépemen folytatom a nyafizást. Nem kívánom egyenlőre nyílvánosan.. Ott már oldalakat tölt meg. Talán egyszer....

Ha elmúlik majd nevetek és felrakom, hát ugye ha.....

 

2010 október 15

Ma is így ébredtem. Úgy hogy  az orvosi rendelő felé vettem az irányt. Kezdem a tücsökzenét sokallani amit folyamatosan hallok. Imádott kerékpárom nehéz volt tekerni és ez igazán nyafogóssá tett. Mindegy, a gyógyszerekkel fölpakolva hazaértem. Fülészet a jövő hét zenéje..
Nem akarok én nyafogni, de lassan itt a tél és még nem sok javulás történt. És mivel ezt az oldalt ilyen dolgokra is nyitottam, itt kisírom magam, és könnyebb.  Vagy nem ? Néha már nem is tudom...
 

 

Ez is nyafogás

 

Miért jó a fájdalom közben írni? Mi az, ami nincsen bennünk ha jól vagyunk? Csak a szenvedés tudja előhozni a fekete humort, és a kínokat. Ilyenkor a szavakat se válogatjuk, csak írjuk ahogy jönnek elénk. Lehet hogy akkor igazán önmagunk vagyunk. Én nem kívánok ilyen áron önmagam lenni. Felejteni a napi gondokat, és csak a fájó pillanatot élni. Mire jó ez? Kinek? Jó az, aki vagyok az átlagos napokon. Meddig tarthat?. Ki lehet bírni? Tudok egy választ. Ki kell bírni. Csak addig vagyok, amíg kibírom.
Ha az újjászületésben hinnék, hamarabb feladnám. Én a napokba, az órákba és a percekbe hiszek, amiket rögtön megélek.
Hogy utána mi lesz? Jó kérdés. Nem kell nekem idő előtt megtudni. Ráérek később, ha már nem lesz választásom. Várom a csodát a javuló perceket. Ha kevés, hát annyi. Ki kell használni. Ami szép belefér a pillanatokba, azt megfogni. Mert nem tudjuk mennyi jut.

Az erdő fohásza

 

Ismeretlen szerző

Diavetítő
képek

 

 

 

 

 

 

 

                                                                    

Ősz

Az ősz színeit

Szedd csokorba

Lelked melegíti

Sok boldogsággal

Ha szomorú lennél

Felvidít a sok szín

Ha elfelejtenéd

Emlékezni segít.

Kzella.2010.11.